Ugrás a fő tartalomra

A karaktergyilkosság nem mai buli (I.rész)

 A karaktergyilkosság, a propaganda és a pletyka nem modern találmány. Évszázadok óta velünk vannak.

Egy "hírhedt" történelmi figura es korszak alapján megpróbálom két részletben röviden levezetni, hogy miért is veszélyes az, amit most sokan csinálnak az elmúlt napokban a magyar közéletben is. 

2012-ben egy ismeretlen holttestet találtak összekötözött kezekkel Leicester-ben egy autoparkoló aszfaltja alatt. A csontváz azonnal felkeltette a régészek figyelmét mert egy igen jellegzetes gerincferdülés, mint ismertetőjel, azonnal adta a gyanút; talán III. Richárd régóta feltételezett sírhelyét találták meg. 

Ő volt az utolsó angol király, akit csatában öltek meg, és halála szimbolikusan is lezárta azt a korszakot, amit csak Rózsák Háborúja néven ismer az utókor. 


George R.R. Martin egyik legnagyobb ihlet forrása volt a valós történelemből a Trónok Harca könyvekhez a Yorkok és a Lancasterek évtizedekig tartó viszálykodása, ami odáig vezetett, hogy az embereknek már nagyon elege lett, a nemesség pedig megritkította saját magát.

Polgárháborús időszak volt, de nem a klasszikus értelemben: a gazdaság és az ország működött. 

A lakosságot sem ölték halom számra, csak a nemesi családok balhéztak időközönként, ami persze ennyi idő után már fárasztó és terhes volt az átlagember számára is, illetve egyre több sérelem halmozódott fel a leszármazottakban. A gyűlölködés apáról fiúra szállt. Ebben a zilált, különösen feszült helyzetben és korabeli közéletben könnyű volt olyan pletykákat elterjeszteni, amik napjainkig meghatározóak voltak. 

Abba most nem mennék bele részletesen, hogy mik voltak az előzmények, ki kivel házasodott vagy ki kinek a rokona, mert a brit nemesség szövevényes családfájának bemutatása hetekig tartana.

Szóval Richárd testvére gyanús körülmények között meghal, és öccse kerül a trónra, aki belecsöppen a szervezkedés és az ármánykodás kellős közepébe. Testvére gyerekei ekkor még kiskorúak voltak, így Richárd először régensként uralkodott, majd mégis királlyá koronáztatta magát. 

A kisfiúkat ekkoriban a Towerbe vitték, ahol nemcsak bűnözők és elítéltek raboskodtak, hanem fontos személyeket is őriztek ott.

Csakhogy a srácok váratlanul eltűntek. 

Ekkor indult meg talán Richárd bukása is.

Gyermek - és rokongyilkosságról suttogtak.

Gonosz nagybácsiról, aki bármikor bárkit képes megöletni a hatalomért.

Ekkor születhetett meg a zsarnok képe, az irodalom ès a színháztörtènet leggonoszabbja: 

a torz testű és lelkű III.Richárd.

Csakhogy Shakespeare nem más alapján írta a drámáját, mint a Tudor-propaganda, ami napjaink popkultúráját is formálta.


Folyt.köv.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi a közös Michael Jordanben és Maduroban? Hát a Nike!

Pillanatok alatt elkapkodták azt a szürke melegítőszettet, amelyben elfogták – vagy elrabolták, kinek mi tetszik – Madurot, a venezuelai ex-elnököt.  Az outfit ott volt minden címlapon és híradásban, illetve a legemlékezetesebb jelenetben, amikor a férfit körbehordozták New Yorkban a katonák. A felső és a nadrág is hiánycikk jelenleg. Ennél amerikaibb nem is lehetne a történet. A Nike nem először köszönheti az óriási sikerét a szerencsének – vagy inkább a tökéletes időzítésnek. Ehhez vissza kell mennünk 1984-be, amikor a vállalat veszteséges volt, és sorra zárta be a részlegeit.  Köztük a kosárlabda is veszélybe került, pedig az volt a legnézettebb sport akkoriban és a konkurensek is lubickoltak benne.  Az Adidas és a Converse egymás után szerződtette a legnagyobb neveket és az új, ígéretes tehetségeket, míg a Nike hoppon maradt. Ezért szükségük volt egy igazán eladható játékosra, akit végül meg is találtak: Ő nem volt más, mint a 20-21 éves észak-karolinai felfedezett, M...

Még mindig tart a varázslat? Átkozott boszorkák 2

 Mintha csak tegnap lett volna 1998, amikor bemutatták az Átkozott boszorkák első részét. Nekem legalábbis végig ez járt a fejemben, amikor beültem a második részre most, 2026-ban. A varázslat még mindig működik, de mi lehet a titka? Manapság egyre nagyobb nosztalgiája van a 90-es éveknek, sőt sokan nemcsak a divatot és a zenét szeretik, de az ekkor készült filmeket is. Volt valami plusz ebben az érában, ami hiányzik a mai Hollywoodból – valamiféle esszencia vagy bűbáj, amit elfelejtettek a stúdiók és a készítők. Még a legkönnyedebb alkotások is beértek az idővel, és ma már közönségkedvencek vagy kultfilmek lettek. A kreativitás, a kivitelezés és a színjátszás a már fejlődő mozis technológiával karöltve emlékezetes történeteket adtak a közönségnek. Napjainkban gyárszalagon jönnek a nagy produkciók, a több százmilliós büdzsé alap lett, a woke pedig hatalmas károkat okozott a történetmesélésnek, és pont ezekkel együtt veszett el a legfontosabb összetevő: a szív. Az Átkozott boszorkák...

Sidney Sweeny "kedvenc n@ci farmerja"

 Fehér, hetero, szőke, kékes zöld szemű nőként, úgy érzem nem mehetek el a Sidney Sweeney "kedvenc farmerja" reklám botrány mellett.  Mindent megtestesít ez az újabb őrület, ami elb@szódott a világunkban.  Egyszerre vicces, ugyanakkor szürreális és szomorú.  Depresszióssá tesz, miközben röhögsz.  Úgy aljasít le, hogy észre sem veszed.  Történetünk egy átlagos farmer márka, az American Eagle kampányával kezdődik. Felkérték rá a fentebb említett színésznőt. Minimalista, célirányos, kicsit szexi reklám készült, hasonlókkal volt tele régen is a média, csak akkor Cindy Crawford, Claudia Schiffer meg Julia Roberts voltak a szereplői. Sőt néha Jennifer Aniston sört reklámozott, miközben nyújtozott a felső polc felé feszülős jeans-ben. Annyi ilyet láttunk már, soha senki nem szólt érte. Még csak nem is közönséges. Csajos, nagyon amerikai, kicsit arcba tolós, enyhén provokatív. Most egyébként is újra hódít a vintage meg a 90-es évek, nincs meglepő abban, ha valami i...