Ugrás a fő tartalomra

Szoboszlai vs. a pörköltszaftos pólósok

 Nem értek a focihoz. Ezt előre leszögezném, mielőtt ismét megtámadna egy csapat nagyon dühös szurkoló. Korábban volt erre példa, pedig ott is elmondtam, hogy kizárólag PR szempontból vizsgáltam egy sztárfocista elhiteltelenedését a közéletben, de aztán fel lettem világosítva sportrajongó ismerőseim által, hogy darázsfészekbe nyúltam. Akkor volt, aki a halálomat kívánta, de remélhetőleg ezúttal átmegy majd a lényeg.

Szóval megakadt a szemem egy focis oldal posztján, ami az alábbi képet osztotta meg Szoboszlai Dominikról.

 Szeretem a férfi divatot is, néha megnézem, nyugtázom, hogy hm...ez jó, végre egy jól öltözött fickó, vagy merészebb összeállítás stb. Ebben nincs semmi különös, de aztán megláttam, hogy több száz komment volt alatta és némelyik elég indulatos. Na mondom, ez már érdekel, így belevetettem magam a magyar internetes népi fórum egyik visszatérő témájába: 

Tud még focizni Szoboszlai vagy már nem, esetleg soha nem is tudott és egyáltalán meg egyébként is meg hogy képzeli? 

Nagyjából bejött, amire számítottam, az első kommentekben levezették az öltözködés és az outfit alapján, hogy egy ember miért elszállt p@cs, miért nem férfi és miért tehetségtelen...

Az USA-ban azzal szórakoznak Tiktok-on, hogy amikor Margot Robbie-t az X-en többen is nem vonzó nőnek kiáltották ki, akkor ezeket az embereket egy csokorba gyűjtötték és megosztották a szemét kommentjeikkel együtt egy szégyenfalon.

Ebből jól kirajzolódott egy visszatérő archetípus. Ez nincs másként Szoboszlai esetében sem.

Ezek a kommentelők azok, akik önismeret hiányában a Threads-en prolihergelnek és csapkodva hisztiznek, hogy minden nő k@va, mert nem állnak velük szóba. 

Pedig a pörköltszaftos póló, a mosatlan haj, a lyukas macinaci és a hozzá párosuló csodálatosan megnyerő jellem elég kellene, hogy legyen a nőknek, de azoknak irreális elvárásaik vannak, és egyébként is mindenki hibás, elsősorban tehát a nők, különösen Margot Robbie, aztán Orbán Viktor, Elon Musk, a Világ, a rendszer és természetesen Szoboszlai Dominik meg minden más férfi, aki nem velük együtt fröcsög a kommentszekciókban, hanem mondjuk sikeres lesz és van minimum egy pár bőrcipője vagy drága órája.

Ezek az emberek ugyanis nem tudják, hogy férfinek lenni nem azt jelenti, hogy valaki egy ősbölény, hanem azt, hogy egy ponton megfejlődi önmagát. Nekik szívesen ajánlanám elolvasásra az Odüsszeiát, ami a férfivá válás egyik szimbolikus története, de félek, hogy a szövegértelmezés ugyanolyan nehezen menne nekik, mint az önismeret és a stílus gyakorlata.

Mielőtt megérkeznének azok a hozzászólások, hogy de hát, de te is ugyanolyan vagy, mint a többi (mármint nő), és és és csak azért írod ezt, mert a Szoboszlai neked is bejön, pedig tehetségtelen elszállt p@cs, és a ruhája drágább, mint egy középkategóriás autó ára... nos nekik annyit mondanék, hogy Dominik számomra egy focista és pont.

Nem több és nem kevesebb, mint egy sikeres sportoló. Így is tekintek rá, hiszen nem ismerem és nem a pasim.

Viszont szemem az van, és ha valaki valamit jól csinál, akkor elismerem.

Végezetül a képen szereplő outfitről: nincs vele semmi baj, azon felül, hogy a nadrág szabása kiverte a biztosítékot a Margot Robbie "fanoknál."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi a közös Michael Jordanben és Maduroban? Hát a Nike!

Pillanatok alatt elkapkodták azt a szürke melegítőszettet, amelyben elfogták – vagy elrabolták, kinek mi tetszik – Madurot, a venezuelai ex-elnököt.  Az outfit ott volt minden címlapon és híradásban, illetve a legemlékezetesebb jelenetben, amikor a férfit körbehordozták New Yorkban a katonák. A felső és a nadrág is hiánycikk jelenleg. Ennél amerikaibb nem is lehetne a történet. A Nike nem először köszönheti az óriási sikerét a szerencsének – vagy inkább a tökéletes időzítésnek. Ehhez vissza kell mennünk 1984-be, amikor a vállalat veszteséges volt, és sorra zárta be a részlegeit.  Köztük a kosárlabda is veszélybe került, pedig az volt a legnézettebb sport akkoriban és a konkurensek is lubickoltak benne.  Az Adidas és a Converse egymás után szerződtette a legnagyobb neveket és az új, ígéretes tehetségeket, míg a Nike hoppon maradt. Ezért szükségük volt egy igazán eladható játékosra, akit végül meg is találtak: Ő nem volt más, mint a 20-21 éves észak-karolinai felfedezett, M...

Még mindig tart a varázslat? Átkozott boszorkák 2

 Mintha csak tegnap lett volna 1998, amikor bemutatták az Átkozott boszorkák első részét. Nekem legalábbis végig ez járt a fejemben, amikor beültem a második részre most, 2026-ban. A varázslat még mindig működik, de mi lehet a titka? Manapság egyre nagyobb nosztalgiája van a 90-es éveknek, sőt sokan nemcsak a divatot és a zenét szeretik, de az ekkor készült filmeket is. Volt valami plusz ebben az érában, ami hiányzik a mai Hollywoodból – valamiféle esszencia vagy bűbáj, amit elfelejtettek a stúdiók és a készítők. Még a legkönnyedebb alkotások is beértek az idővel, és ma már közönségkedvencek vagy kultfilmek lettek. A kreativitás, a kivitelezés és a színjátszás a már fejlődő mozis technológiával karöltve emlékezetes történeteket adtak a közönségnek. Napjainkban gyárszalagon jönnek a nagy produkciók, a több százmilliós büdzsé alap lett, a woke pedig hatalmas károkat okozott a történetmesélésnek, és pont ezekkel együtt veszett el a legfontosabb összetevő: a szív. Az Átkozott boszorkák...

Sidney Sweeny "kedvenc n@ci farmerja"

 Fehér, hetero, szőke, kékes zöld szemű nőként, úgy érzem nem mehetek el a Sidney Sweeney "kedvenc farmerja" reklám botrány mellett.  Mindent megtestesít ez az újabb őrület, ami elb@szódott a világunkban.  Egyszerre vicces, ugyanakkor szürreális és szomorú.  Depresszióssá tesz, miközben röhögsz.  Úgy aljasít le, hogy észre sem veszed.  Történetünk egy átlagos farmer márka, az American Eagle kampányával kezdődik. Felkérték rá a fentebb említett színésznőt. Minimalista, célirányos, kicsit szexi reklám készült, hasonlókkal volt tele régen is a média, csak akkor Cindy Crawford, Claudia Schiffer meg Julia Roberts voltak a szereplői. Sőt néha Jennifer Aniston sört reklámozott, miközben nyújtozott a felső polc felé feszülős jeans-ben. Annyi ilyet láttunk már, soha senki nem szólt érte. Még csak nem is közönséges. Csajos, nagyon amerikai, kicsit arcba tolós, enyhén provokatív. Most egyébként is újra hódít a vintage meg a 90-es évek, nincs meglepő abban, ha valami i...