Lana Del Rey, születési nevén Elizabeth Woolridge Grant, több szempontból is izgalmas karakter.
Nem csupán korszakok között átívelő zeneisége van, de a közönségét is széles körből szólítja meg.
Atmoszférateremtő előadó, aki a modern költészetet vegyíti a vintage és az old money érzéssel. Múzsái a férfiak, akik között vannak motorosok, tetovált művészlelkek, és karizmatikus gazdagok is.
Amerikai zászlót lenget, miközben szabadon alkot. Egyszerre Marilyn Monroe, Jackie Kennedy és Priscilla Presley a videókban.
Mindenből merít tehát kicsit, ami miatt napjaink szélsőséges kultúrharcában támadni lehet.
Az Amerikai Álom és annak illúziója visszatérő elemei a dalszövegeinek. Ő az a generáció, aki még beleszületett ebbe, de már kicsit ki is ábrándult belőle. Tudja, hogy nem létezik, de romantizálja, hiszen nosztalgikus és a popkultúra szerves része.
Pályája nem indult könnyen.
A zeneipar és Hollywood hosszú évekig kívülállóként kezelte, nem engedte be. Az áttörés akkor érkezett meg, amikor édesapja nagy üzletet robbantott és megtámogatta lánya karrierjét. Ez esetben talán megbocsátható, mert egy ízig-vérig tehetséges művészről beszélünk. Lana tehát családi vállalkozás lett, ami szépen kinőtte magát, olyannyira, hogy végül a zeneipar kénytelen volt engedni neki és kitárni a kapukat.
Ekkor figyeltek fel rá olyan legendák, mint David Lynch, akinek a korszakalkotó vizuálitása visszaköszönt egy divatmárka és Lana közös kampány videójában, abban az időben, amikor egy nyugat-európai cég, mint a H&M, még meg tudta fizetni az ilyen kaliberű művészeket és neveket, amikor még nem a lobbi diktált, hanem az üzleti siker.
( Go woke, go broke ugye. )
Az énekesnő nemrég férjhez ment. Egy friss interjúban azt mondta, teljesen el kellett távolodnia Hollywood-tól, hogy megtalálja az ideális férfit. Az első átütő lemezének egyik dalában aligátorokkal úszik egy medencében. Talán a Sors szimbolikus fintora, hogy egy louisianai turisztikai üzletember lett a párja, aki nos... aligátorokkal foglalkozik.
Bár nyíltan nem megerősített, de sokak szerint ráadásul republikánus és Trump szavazó.
Egy déli srác lett a befutó, akinek nem sok köze van a grandiózus zeneiparhoz, de bastyaként áll az előadó mellett.
Új inspiráció és zenei éra köszöntött be az énekesnőnél: turnéján a déli Államok idillje, a teraszon üldögélős-beszélgetős nyers érzelmes atmoszféra vette át a vágyakozó, idealizált Amerikai Álmot.
Lana nem pattog, nem politizál. Nem buzdítja a közönségét gyűlöletre. Érzéseket ad, dalokat ír. Valódi szövegekkel. Nincs fröcsögés a koncertjein, csak művészet, szerelem, álmodozás.
A közönség néhány órára kikapcsolhat az online tér dühöngő hírfolyamából.
A Covid mizéria óta az emberek lelki világa igencsak meg lett tépazva. A lezárások okozta trauma, majd a háborúk és a folyamatos félelem narratíva megtette a hatását mentálisan és lélek szinten. Ezekben az időkben szükség lenne a kultúrára, de annak szórakoztató, kikapcsoló és gyógyító energiáira.
Olvastam egy jó kommentet az ikonikus Wicked Game című dal alatt, amit Lana is feldolgozott:
" Ez a gitár téma egyszerűen gyógyítja a lelket. Ez a dal maga a szív. "
Na ehhez kellene visszatérni a magyar előadóknak is, mert amit jelenleg csinálnak az kezd messzire vinni a zenétől, a kreativitástól és a művészi szabadságtól.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése