Amikor először hallottam a Bűnösök című filmről, akkor azt hittem egy újabb a fekete közösség történetét és történelmi korszakot bemutató alkotás, amit én önmagában szeretek, de amikor kiderült, hogy mindezt vámpírokkal hozták össze, tudtam, hogy ezt a filmet személyes kötelességem megnézni.
Ami pedig feltette az i-re a pontot, az a zene. Gyerekkorom óta megmagyarázhatatlan rajongásom van a Blues iránt. Számomra mindent megtestesít, ami az ösztönös, zsigeri tehetség manifesztációja, az a fajta zseniség és érzékenység, ami vagy megvan valakiben, vagy nincs. Tanulni nem lehet, érezni annál inkább, maximum elsajátítható az évekkel. Azt mondják Michael Jackson már gyerekként annyira érezte a Blues-t, mint több évtizeddel idősebb zenészek.
Az öreg lelkek, az utazók, a mesélők zenéje ez.
A művészet, az alkotás, mint minden más energia, amit a kollektívából le lehet hívni, és néha előfordul, hogy olyan halandók csatlakoznak rá, akiknek ez könnyedén sikerül. Szinte árad rajtuk keresztül az Isteni szikra, és ahol ez az ajándék megjelenik, ott a gonosz is tiszteletét teheti.
Erről szól tulajdonképpen a Bűnösök. No meg természetesen a Blues zenéről, ezért, akik színtiszta horrora számítottak, és utóbb néhány kritikában gyengének nevezték ezt az alkotást, azok nyilván a szimbolikus történetmesélést figyelmen kívül hagyták, vagy egyszerűen nem ezért ültek be a moziba.
Az biztos, hogy a vámpír mitológiához nem tett hozzá sokat a film, de nem is ez volt a cél. Eredet története sincs, a Gonosz így még misztikusabb, annyit tudunk, hogy az indiánok tudnak róla, és üldözik. A sötétség ebben a cselekményben csupán a körítést és a konfliktus tetőpontját adja, nem pedig főszereplő. Az atmoszféra megteremtésében is csak segédkezik, annak elsődleges képviselője a zene és a karakterek.
A film nagy része felfesti az emberek viszonyait, utalások formájában szép lassan kibontakozik a múlt egy egy szelete is, így kerül képbe a főhősök bűnös elő élete, elhagyott szeretők, haverok, rokonok, akik végül összegyülnek egy helyen, ahol a Gonosz megkísérti őket.
Finoman árnyaltak a cselekményben a kapcsolatok is. Az is szépen van ábrázolva, amikor két ember között megvan az a bizonyos szikra, és gyakorlatilag ugyanott tudják folytatni, ahol abbahagyták vagy elváltak egymástól.
.jpeg)
A történet a vadregényes délen játszódik, ahol az emberek egyszerűbben és egyenesebben kommunikálnak egymással. Nincsenek játszmák, nagyvárosi félrebeszélések, a folklór erősen él a mindennapokban is. Az itt élők a maguk egyszerűsége és földhöz ragadtsága mellett másfajta tapasztalat és tudás birtokában vannak, mint a városiak.
Michael B. Jordan kettős szerepben látható. Ő alakítja az Ikrek mindkét tagját, akik Chicago-ból térnek haza a Delta vidékre, Mississippi államba. Gengszterek ők, akik a megszerzett pénzt egy új szórakozóhely megnyitásába szeretnék fektetni. Felkeresik unokaöccsüket, Sammie-t, a Lelkész fiát, aki időközben felnőtt, és virtuóz Blues zenész, illetve énekes lett fiatalkora ellenére. Ő az a fentebb említett személy, akit átjár az a bizonyos Isteni energia, amire a Gonosz is felfigyel majd később.
A film műfaját nehéz belőni, és talán két részre osztható szerkezetében. Az első fele egy klasszikus korrajz és dráma, a második része pedig vérengző horror, megtartva az első felének egy két jellegzetességét.
Évek óta nem kaptunk ilyen összetett alkotást, ami bár megosztó lehet, mindenképpen elgondolkodtat.
A színészi játék tökéletes, a zene mindent visz, így már az alapok is megvannak ahhoz, hogy mindenképpen esélyt adjon a néző a történetnek, függetlenül attól, hogy szereti a horrort vagy sem.
A film nézése közben nekem beugrott egy dal, ami mostanában új feldolgozásban hasít a Tiktok-on. Ez nem más, mint a Me and the Devil, aminek eredetijét egy Blues zenész írta 1938-ban, akkoriban, amikor a film is játszódik. Ezt az énekest Robert Johnson-nak hívták, akiről azt beszélték, hogy a zenéje hatására egyszer megjelent nála a Sátán, hogy begyűjtse a lelkét, erről született ez a dal.
Early this morning
When you knocked upon my door
Early this morning ooh
When you knocked upon my door
And I said, "Hello Satan"
"I believe it's time to go"
Me and the Devil
Was walkin' side by side
Me and the Devil, ooh
Was walkin' side by side.
Mennyiben volt ihletője a Bűnösöknek ez a legenda? Nos, akár. Mindenesetre zene rajongóknak kötelező megnézni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése