Ugrás a fő tartalomra

Elég lesz néhány törvény az AI megfékezésére?

 


Trump a napokban aláírta a "Bosszú pornó törvényt ", amely kimondja: nem lehet büntetlenül pornográf anyagot gyártani senkiről. Akár 3 évet is kaphat az, aki megteszi.

Először a Deepfake majd most már az AI elterjedése kapcsán lehetett hallani azokról a botrányokról, amelyek miatt színésznők, énekesnők és más ismertebb nők szenvedtek el  digitális visszaélést, ezek ellen pedig nem sokat tehettek. Persze perelni perelhettek eddig is, de felmerül ilyenkor a kérdés, hogy kit és a büntetés kiszabása milyen erre vonatkozó törvények kapcsán történik?

A 90-es években nagyot szólt Pamela Anderson és Tommy Lee házi szex videójának ellopása majd értékesítése.
A következmények évtizedekre kihatottak, leginkább Pamela megítélésére, személyes brandjére és karrierjére.
Ebben a történetben is egyértelműen a nő sérült nagyobbat, pedig ekkoriban még nem volt mesterséges intelligencia, hanem valóban ő szerepelt egy intim felvételen, amit természetesen nem a nagyközönségnek szántak.


Hiába perelt, és próbálták letiltani a kópiákat, az internet hajnalán, a nagy közösségi média robbanás előtt már esélytelen volt semmissé tenni a dolgot, vagy elfojtani a botrányt.

Gondoljunk bele, mit érezhetett Pamela, aki nemrégiben egy Netflixes életrajzi dokumentumfilmben őszintén beszélt erről, vagy mit érezhet az, aki napjainkban a social média kegyetlen gyorsaságával párhuzamban kerül összefüggésbe egy pornográf tartalommal? Mi van akkor, ha ráadásul nem ő szerepel a felvételen, hanem digitálisan hamisított, de hihetően élethű az egész?

Trump aláírta tehát az új törvényt, ott állt mellette a First Lady, Melania is, aki jelképesen képviselte azokat a nőket, akik ki vannak téve a "bosszú pornónak", ami természetesen civileket ugyanúgy érinthet, mint ismert személyeket.


Feminizmus ide, gender mozgalmak oda, ki kell mondjuk, a nők még mindig kiszolgáltatottabbak ezekben a kérdésekben, mint egy férfi. 
Egy színésznő, ügyvédnő, énekesnő, kutatónő soha a büdös életben nem mossa le magáról az ilyesmit, hacsak nem erre akar karriert építeni, mint a Kardashianok vagy az Onlyfans lányok. Ez viszont más tészta, és gyomor is kell hozzá.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a férfiak is el tudnak használódni, le tudnak értekelődni attól függően, hogy milyen botrány alakul ki körülöttük, vagy milyen kép alakul ki róluk. 
Az utóbbi idők elhiteltelenedési hulláma kapcsán láttunk már ilyet lásd. Justin Timberlake, akinek épphogy sikerült megmenteni a maradék karrierjét. Vagy ott van Armie Hammer és James Franco, akik teljesen kukázva lettek.

Bár ők maguknak csinálták a bajt, mi van akkor, ha valaki teljesen ártatlanul keveredik bele olyasmibe, ami nagyon távol áll tőle? Ki és hogyan fogja megállapítani és bizonyítani, hogy amit látunk vagy hallunk, az nem igazi?

Rengeteg a kérdés, kevés még a válasz, de ez a törvény talán jó lépés az emberiség egzisztenciális védelmének érdekében.

Egy korábbi bejegyzésemben már szó volt arról, hogy a Pápa is nyíltan beszél a mesterséges intelligencia veszélyeiről, ami nem csupán  a munkaerőpiacot, de magát ez embert, mint entitást is komoly válságok elé állíthatja.

Trump bejelentette a beiktatása után nem sokkal, hogy elképesztő pénzeket fognak pumpálni a szektorba, hogy az USA lehessen a  világ vezető AI nagyhatalma.

Ez a törekvés azonban sajnos magában hordozza azt is, hogy olyan roham tempóban fog a technológia fejlődni, hogy szinte követhetetlen lesz, illetve utólagosan utolérni törvényekkel óriási kihívás, és nem fogja a károkat enyhíteni.

A kreatív szakmák és a művész társadalom már jó ideje kongatja a harangot azzal kapcsolatban, hogy senki nem védi a jogaikat, akár alkotóemberként nézzük, akár magánszemélyként. A közszereplők duplán ki vannak téve ennek, hiszen a róluk készült tartalmak rengeteg kattintást és pénzt generálnak.
Tehát megéri róluk olyasmit gyártani, ami megoszthatja a közönséget.

Nemrégiben Taylor Swift csapata harcolt meg az X-en egy kamu pornóval, Scarlett Johansson-ról évek óta keringenek digitálisan generált képek és a hangját is rendszeresen felhasználják. 

Bár valamennyire sikerült elejét venni a jelenségnek, és még nem szabadult el a Pokol, de ki tudja meddig tart ez az állapot, és mikor válik a közélet teljesen átláthatatlan káosszá, főleg annak fényében, hogy az alapvető és kollektív bizalom már régóta elveszett.








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szoboszlai vs. a pörköltszaftos pólósok

 Nem értek a focihoz. Ezt előre leszögezném, mielőtt ismét megtámadna egy csapat nagyon dühös szurkoló. Korábban volt erre példa, pedig ott is elmondtam, hogy kizárólag PR szempontból vizsgáltam egy sztárfocista elhiteltelenedését a közéletben, de aztán fel lettem világosítva sportrajongó ismerőseim által, hogy darázsfészekbe nyúltam. Akkor volt, aki a halálomat kívánta, de remélhetőleg ezúttal átmegy majd a lényeg. Szóval megakadt a szemem egy focis oldal posztján, ami az alábbi képet osztotta meg Szoboszlai Dominikról.  Szeretem a férfi divatot is, néha megnézem, nyugtázom, hogy hm...ez jó, végre egy jól öltözött fickó, vagy merészebb összeállítás stb. Ebben nincs semmi különös, de aztán megláttam, hogy több száz komment volt alatta és némelyik elég indulatos. Na mondom, ez már érdekel, így belevetettem magam a magyar internetes népi fórum egyik visszatérő témájába:  Tud még focizni Szoboszlai vagy már nem, esetleg soha nem is tudott és egyáltalán meg egyébként is meg h...

A Félvér Herceg és a sárvérű új értelmet nyer

 Hónapok óta borzolja a kedélyeket az új Harry Potter sorozat Piton választása.  A magas, szikár, sápadt és kampós orrú anti hőst egy fekete színész fogja játszani.  Tegnap pedig hivatalosan is bemutatták az új triót: Harry-t, Ron-t és Hermionét alakító gyerekszínészeket. Utóbbi inkább Hermionita, és van ezzel egy kis probléma.  Kezdjük ott, hogy a sorozat ötlete és a filmek elkészítése óta nem telt el még annyi idő, hogy feltétlenül újra feldolgozásért kiáltson a történet, de ha már így alakult, akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy nagyon könyvhű verzió készül majd.  Személy szerint ennek örültem, mert a filmeket bár megszépítette a nosztalgia, azért volt benne nem egy hiányosság és kimaradt rész, amit egy évadban jobban meg lehet mutatni.  Ám ahogy Hollywood lezüllesztette magát az utóbbi években, és rosszabbnál rosszabb politikai ideológiák mentén készített bukásokat, a rajongók joggal kezdtek tartani a projekttől. Utóbb kiderült, hogy nem alaptalanul....

Egy nemzet keresztje: Amikor Jancsika nem akar János vitéz lenni

 Az elmúlt napok közéleti csörtéi és a közhangulat kapcsán egy régóta érlelődő írásom született meg. Minden népnek, kultúrának, nemzetnek vannak sajátosságai, mind pozitív, mind negatív értelemben. Utóbbi az, ami a kollektív tudatot, a társadalom összességét megoldandó feladatok elé állítja, vagy visszahúzza attól, hogy kimaxolja önmagát, esetleg jobban éljen.  Van az az ember típus, aki megkapja az élettől a lehetőséget: siker, pénz, szerelem, mégsem tud vele mit kezdeni, sőt egy ponton önszabotálásba kezd. Elmarja maga mellől az értéket, a szépet, a jót, és maga köré gyűjti azt, amit nem kellene, majd lassan önsajnáltatással és önpusztítással kicsinálja magát.  Ez az archetipus nem akarja és nem tudja kicsit sem átadni magát az egészséges vágynak és a harmóniának, mert talán mélyen a lelkében ott van valamiféle üresség, egyfajta önértékelési hiány, és kishitűség, amiből fakadóan nem szereti, nem tiszteli önmagát, így másokat sem. Sokszor belőlük lesznek a bántalmazók, a...